| |
"Hitler, a német
repülőgépgyártás szempontjából vitálisan fontos magyarországi
repülőipari célpontok védelmére bevetette hadműveleti tartalékát
képező legjobb vadászrepülőit, a fehérkeresztes gárdarepülőket. Ezek
nem törődve életükkel belerepülnek a legerősebb elhárító tűzbe a
kötelékek közé, hogy ott semmisítsék meg a célpontul kiválasztott
bombázót. Támadásaikat az utolsó töltény kilövéséig - vagy önmaguk
megsemmisítéséig - változatlan hevességgel folytatják."
(US AIR FORCE parancsnokságának értékelése a Puma vadászok
megjelenéséről. Ekkor még nem tudták, hogy a fehér kereszt a magyar
gépeket díszíti. Hamar megtanulták...)
A 101. Puma Vadászrepülő osztály majd
ezred
A Puma jelvény (pumafej) először 1938-ban már a CR. 32-eseken
megjelent és gyakorlatilag a háború alatt szinte végig jelen volt,
azzal együtt, hogy különböző századok is viselték. Mi azonban
elsősorban a Pumák honi tevékenységét próbáljuk bemutatni dióhéjban
a teljesség igénye nélkül.
A pumafej
 A
vörös üvöltő pumafej először 1938-ban jelent meg a magyar
légierőben. Heppes Aladár tervezte meg a jelvényt amikor
parancsnokhelyettes volt az 1/3. vadászrepülő századnál (Baráth
László rajzolta meg). A pumafej eltérően más századjelvényektől nem
egy bizonyos századhoz kötődik, hanem Heppes Aladárhoz. Amikor őt
áthelyezték egy másik vadászegységhez a pumafej "követte".
A "vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse" jelmondat az 1/3.
vadászrepülő század parancsnokától, Nagy Mihálytól származik.
Először az 1/3. majd (átnevezését követően) 2/2. hadrendi számú
vadászszázad használta, később az 5/I. vadászosztály a keleti
fronton. Legvégül pedig a 101. vadászrepülő osztály majd ezred.
1944 tavaszán az USAAF többször támadta hazánkat nagyszámú bombázó
kötelékekkel. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság ennek hatására
úgy döntött, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében egy egységes
vadászrepülő-ezredet kell létrehozni. A cél az volt, hogy minél több
vadászt lehessen egyidejűleg a bombázókötelékek és kísérőik ellen
bevetni.
1944. május 1-én alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101.
"Puma" Vadászrepülő-osztálya - a tervezett 101. Vadászrepülő-ezred
első egysége. Ekkor tűnt fel harmadszorra az üvöltő vörös pumafej
valamely magyar vadászegység harci gépein.
Vitéz belényesi Heppes Aladár őrnagyot, a tapolcai vadászkiképző
osztály parancsnokát április 6-án a légierő parancsnokságára
rendelték. Kinevezték az akkor megalakult 101. honi
vadászrepülő-osztály parancsnokává.
Heppes őrnagy, a kinevezett parancsnok 1938-ban az 1/3-as majd
2/2-es hadrendi számú Puma század parancsnoka volt, 1941-től töltött
be osztályparancsnoki beosztást. Előbb a 2/I. vadászosztály, később
az átszervezések, hadrendi megnevezések változásakor az 1/II., majd
az 5/I. vadászosztály parancsnoka lett. 1942 decemberétől 1943
novemberéig a keleti hadműveleti területen teljesített szolgálatot.
Ott 4 légigyőzelmet aratott.
A honi vadászvédelem bázisának kijelölt veszprémi repülőtér
szemrevételezése április 7-én történt meg. Az osztályparancsnok
felmérte a repülőtér állapotát, felszerelését, és elkészítette
javaslatát a szükséges korszerűsítésekre.
 A 101/1. század a volt kolozsvári 2/1. (Tőr) századból alakult, és
1943 nyarától honi légvédelmi szolgálatot látott el (1944. február
elejéig Héja, attól kezdve pedig Bf 109 vadászgépekkel az
állományában). A század parancsnoka, Scholtz Miklós százados
1943-ban - mielőtt a század vezetését átvette, rövid ideig a
szovjet hadműveleti területen szolgált, hogy tapasztalatokat
szerezzen a harcvezetésben. Április végén a század személyi
állományát az RKI-ből és pótalakulatokból egészítették ki.
|
|
