| |
A szolnoki 1/1. (Dongó) századból hozták létre az osztály 2.
(101/2.) századát. Parancsnoka - Újszászy György százados - és a
hajózóállomány egy része huzamosabb időt töltött a keleti
hadműveleti területen. Hat Bf 109 vadászrepülőgépük volt (ebből egy,
április 13-án veszteséglistára került). A hajózóállomány egynegyede
ezeken a vadászgépeken repült. 1944. április végén a századot az
1/2. századból egészítették ki, az addigi Héja-pilóták átképzése
ekkor kezdődött.
Az eredetileg Budapest
légvédelmének megerősítésére tervezett 5/3. (Kőr-Ász) század 101/3.
századként került a vadászosztályba. A Kőr-Ász április végén még
mindig a szervezés és feltöltés állapotában volt. Parancsnoka
Bejczy József főhadnagy, a volt 5/I. osztály segédtisztje lett. A
század hajózóállományát kisebb részben a hadműveleti területről
visszatért, harci tapasztalatokkal rendelkezőkből, nagyobbrészt
pótalakulatok személyzetéből töltötték fel.
Az osztályszervezés időszakában a légvédelemre kijelölt századok
repülőbázisaikon maradtak, csak Ferihegyről telepítették a 2/1.
század és az RKI hajózó- és műszaki állományát Monorra és Vecsésre.
A századokban 12-12 gép volt, plusz 4 gép az osztálytörzsnél, tehát
egyszerre maximum 40 gépet tudtak bevetni. A korábbiakhoz képest ez
jelentős növekedést jelentett. A századokban sok keleti frontot
megjárt tapasztalt pilóta szolgált, de volt jópár, frissen kiképzett
pilóta is. Az amerikai 15. légihadsereg ettől kezdve nem
sétarepülésekre járt Magyarország fölé. Az Osztály felépítése
egyszerű volt:
A Pumák Osztályparancsnoka: Heppes Aladár őrnagy
Osztályparancsnok-helyettes: Horváth Gyula százados
Az Osztálytörzs (101/I.) gépei: 4 db Bf 109
101/1. vadászszázad (hívójele: "Zongora")
Parancsnok: Scholtz Miklós szds.
Első tiszt: Irányi Pál fhdgy.
101/2. vszd. ("Retek")
Parancsnok: Újszászy György szds.
Első tiszt: Kőhalmy János fhdgy.
101/3 vszd. ("Drótkefe")
Parancsnok: Bejczy József fhdgy.
Első tiszt: Pávai-Vajna György fhdgy.
Az osztály Veszprémben települt, innen repülte bevetéseit ameddig a
front helyzete ezt lehetővé tette. Gépeik magyar gyártású
Messerschmitt Bf 109 G-6-osok, a Mustang kivételével felvették a
versenyt az amerikai vadászokkal.
 A
Pumák első harci bevetésüket május 24-én repülték, de csak a 101/1.
(Zongora) század szállt szembe az amerikaiakkal, 13 géppel. A kezdet
nem nevezhető éppen sikeresnek, 5 igazolt és 1 valószínű győzelem (1
B-17, 3 B-24 és egy P-51) ellenében a század 1 hősi halottat, 1
súlyos sebesültet és 8 gépet vesztett. Az 1. század veszteségei
miatt a 101/3. századot még aznap bevethetőnek minősítették. Az első
osztálybevetés sem váratott sokat magára, május 30-án nagyerejű
amerikai kötelékek osztrák célpontokat támadtak, ellenük akarták
bevetni a Pumákat. A vadászirányítás bizonytalansága miatt - mindig
oda küldték az osztályt, ahonnan az ellenség már eltávozott - a
bevetés eredménytelenül zárult. A júl. 2-ai bevetés ugyancsak
eredménytelen volt. A következő bevetésen (jún. 14) végre sikerült a
teljes osztályt - 32 gépet - harcérintkezésbe hozni az ellenséggel.
Ekkor P-38-asokkal, két napra rá szintén Lightningokkal és
P-47-esekkel került harcba a vadászosztály. Összesen 17 vadászt
semmisítettek meg, de a saját vesztesség is jelentős: 6 gép
megsemmisült, négy gép súlyosan, három enyhén sérült. A további
bevetések eredményei általában jók voltak, de veszteségek is majdnem
mindig jelen voltak. Augusztus 7-én súlyos veszteséget szenvedett
egy magyar - német közös kötelék. Tobak "Cicá"-nak ez volt az első
bevetése. Így ír róla: |
|
